A liberális polgári napilap cikkírója ismerteti Ján Mikolaj oktatási miniszter törekvéseit, aki már kiadta az utasítást, hogy a magyar oktatási nyelvű iskolákban használatos tankönyvekben ezentúl csakis a szlovák nyelvű földrajzi nevek használhatók. A magyar történelmi neveket pedig csak ezek mögött, zárójelben szabad jelölni, merthogy „a megható indoklás szerint a miniszter így akarja segíteni a magyar polgártársak könnyebb tájékozódását” a hazájukban.

Természetesen az egész probléma mesterséges, és egyetlen kérdést hagy csak nyitva: kinek tesz szolgálatot? „Első látásra ugyan semmiségnek tűnik, de Szlovákiában ma ugyanebbe az irányba tartó, hasonló lépések sora követi egymást. Ha elvetjük a feltételezést, miszerint a miniszter a saját anyanyelvüktől akarja elvenni a kisebbségi diákok kedvét, akkor ez az új álprobléma csakis egyetlen célt követhet: minden áron megmutatni az itteni magyaroknak, hogy Szlovákiában ki az úr a háznál. És ott, ahol urak vannak, szolganépnek is lennie kell. Máshogyan ugyanis egyszerűen nem működik a dolog.”

„Ott, ahol az állampolgár a saját szülőfaluját sem nevezheti a tankönyvében úgy, ahogy számára természetes, a szolga és a másodrendű állampolgár szerepét egyértelműen kiosztották” – írja a lap, nem furcsállva azt, hogy a nacionalista kormányerő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a soraiból kikerült oktatási miniszter törekvései fényében ez valahol még érthető is lenne. Az már viszont kevésbé, hogy a kisebbségek szerzett jogainak megőrzését ígérő kormányfő (Robert Fico) nem gondolta komolyan azt, amit ígért.

(MTI)