A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet decemberi országos felmérése szerint - amelynek eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában - a megkérdezettek 52 százaléka gondolja úgy, hogy a sokat vitatott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk. Öt éve - 2002-ben - ez még 67 százalék volt. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének szükségességéről jelenleg az emberek 11 százaléka van meggyőződve, míg öt éve ez hét százalék volt.

A Benes-dekrétumok alatt azokat a rendeleteket kell érteni, amelyeket Edvard Benes csehszlovák államfő adott ki a II. világháború befejezése után, 1945-ben. A dekrétumok egy része erősen sújtotta a csehszlovákiai németeket és a magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak vagyonuktól és állampolgárságuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet később kitelepítettek az országból, s erőteljes magyarellenes intézkedésekre került sor. Arról, hogy a szudétanémetek kitelepítése igazságos volt, a megkérdezettek 48 százaléka van meggyőződve. 2002-ben ez még 60 százalék volt. Ez a felmérés is bebizonyította, hogy míg az idősebbeket élénken foglalkoztatja a háború utáni időszak, a fiatalok körében egyre nagyobb az érdektelenség.

A mostani felmérésben a 15-29 év közötti megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy a dekrétumok és a kitelepítések problémája őt nem érdekli. A megkérdezettek 20 százaléka úgy véli: a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat már nem lehet visszacsinálni, hanem le kell zárni. Ugyanakkor csak az emberek hat százaléka véli úgy, hogy a kitelepítésekért a cseheknek bocsánatot kellene kérniük a németektől. Valamiféle anyagi-pénzügyi kártérítést a kitelepítésekért a megszólítottak mindössze két százaléka tart megalapozottnak. A felmérés készítői a magyarokra konkrétan nem kérdeztek rá. Másrészt a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok jelenleg nem befolyásolják károsan Csehország kapcsolatait Szlovákiával, Magyarországgal vagy Lengyelországgal. Ami a cseh-német viszonyt illeti, az emberek 51 százalékának viszont az a véleménye, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is negatív hatással vannak a kapcsolatok alakulására. A cseh-osztrák viszonyban ezt a megkérdezettek 28 százaléka gondolja.

(MTI)