Létezö példák a bizonyítékai a jól működő autonómiáknak  és szabad nyelvhasználatnak Most föleg azokhoz a magyarokhoz szeretnék szólni, akik bizonytalanok a teljes magyar önrendelkezés és nyelvhasználat jogosságában. Nem kell messzire mennünk, mert számos példa van a jól működő autonómiákra az EU-s és nem EU-s  országokban is. Azt nagyon kevesen hangoztatják föleg Felvidéken, hogy az EU-n belül rengeteg autonómia létezik. Könnyebb elhallgatni, eltusolni a tényeket és valami misztifikált, különös igénynek feltüntetni a magyar autonómiák iránti kérelmet. Nemcsak a szomszédos kedvezményezett volt kisantant országok, hanem a jelenlegi magyar média, sőt az EU is inkább hallgatni szeretne ezekről a példákról, nem beszélve a MKP köntörfalazását az autonómia vonatkozásában. A magyar önrendelkezési jog érvényesítése azaz a területi autonómiák létjogosultsága nem kérdés, hivatkozzunk az EU-ban létező autonómiákra és Svájcra. Dél-Tirol -klasszikus példája a kiválóan működő autonómiának, gazdasági, kulturális, közigazgatási önállóság, tehát a tartományban élőknek megadatott a teljes önrendelkezési jog, állam az államban. http://www.hhrf.org/europaiutas/19994/eu9904.htm  További autonómiák Európában: Dánia- két külső autonóm terület ( Grönland és Feröer szigetek), Finnország ( svéd többségű autonóm Aland szigetek), Portugália ( két autonóm régió Azori-szigetek, Madeira), Spanyolország ( hét !!! autonóm régió négy hivatalos nyelv !), Korzika, Szardínia további autonóm tartományok.   Szlovákiában és Romániában a magyar nem hivatalos nyelv, nézzük meg az EU-s országokat: Belgium- 3 hivatalos nyelve van az országnak, francia, holland,német, az összlakosság 10,2 millió Finnország-2 hivatalos nyelv , finn és svéd nyelv ( összlakosság 5,1 millió, mint Szlovákia!!!) Írország- 2 hivatalos nyelv, ír és angol, összlakosság 3,6 millió Luxemburg- 3 hivatalos nyelv, luxemburgi, francia és német, lakosság 441 ezer fő Olaszország 3 hivatalos nyelv az olasz ,német, szlovén, lakosság 57,7 millió A külső (az Európán kívüli francia, angol stb.fennhatóságú) autonómiák létezéséről nem is beszéltem,. Nem beszéltem a nem EU tag Svájcról ahol francia, német és olasz a hivatalos nyelv és a kantonrendszer az autonóm régiók működéslének felel meg. Svájcban a lakosság 71%-a német, 22%-a francia, 6%-a olasz és 1%-a rétoromán, ezek teljes egyenjogúságban élnek békésen egymás mellett, nyelvi, területi, kulturális, vallási egyenlőségben, minden nyelv hivatalos az egész országban. Miért ne lehetne Erdélyben megadni az ott élő 25%-nyi vagy a Stzlovákiában élő 10%-nyi magyarnak azokat a jogokat, amelyeket Svájcban a 22% franciának, 6%-nyi olasznak sőt az 1%-nyi retorománnak is megadnak.  Saját szememmel is meggyőződhettem róla, hogy egy svájci és dél-tiroli hivatalos nyomtatványon több nyelven feltüntetik a kitöltendő üres sorok előtt a kitöltendő adatok tárgyát, az illető választhat, az üres sorokat olyan nyelven tölti ki, amilyen nyelven akarja, amilyen nyelvterületen él. Sőt láttam már olyan nyomtaványt is, ahol az államnyelveken kívül angol nyelven is ki lehetett tölteni azt ,ez egy svájci nyomtatvány volt. Egyébként hasonló iratok voltak az Osztrák-Magyar Monarchia nyomtatványai , ezeken magyarul, szlovákul,ruténül,németül vannak feltüntetve az adatok. Ezek az egyszerű emberek adózással kapcsolatos okmányai , az 1900-as évekből,tehát hivatalos iratok. A hitetlenebbek kedvéért egy bemásolt példányt fel fogok tenni a honlapra. További autonómiák Nyugat Európában: Wales, Skócia, Flandria. Baszkföldröl már volt szó.  A másik kérdés az ú.n. "kis nemzet kérdése ",mely párosul egy indokolatlan büntudattal is: Az elmúlt 50 év alatt belesulykolták a kommunisták az emberekbe a "kis nemzet és kis ország vagyunk" szlogent Magyarországon, a meghunyászkodás szlogenjét.  Nézzük meg ,hogy hol is tartunk az EU-ban ,ha nem csupán a jelenlegi Magyarországot, hanem a nemzet egészét vesszük.  Ha azt mondjuk, hogy Európában 15 millió magyar él, akkor egyáltalán nem a kis nemzetek közé tartozunk. A 10-11 milliós lakosság alatti országokat sorolom: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Svédország, Csehország, Szlovákia, Lettország Az előttünk álló nagyobb lélekszámú EU-s országok: Franciaország, Nagy Britannia, Lengyelország, Spanyolország, Németország. Hollandia lakossága 15,5 millió.  A legnagyobb kisebbségben élö nemzet Európában a magyar, kb.5 millió.  Következtetések: 1. Az autonómia, mint a magyarság önrendelkezési jogának megadása nemhogy egy különleges, hanem természetes igény,ezért természetes dolognak kell tekinteni a megvalósítását is, hisz rengeteg jó példa van erre Európában és ezen kívül is. Ami pedig különösen indokolja a létrehozásukat, az pedig az, hogy Európában a magyarság legnagyobb számú kisebbségben élő nemzet. 2. A neoliberális eszmék által hirdetett egyén szabadsága nem egyenlő a nemzetrész szabadságával, erre nem lehet hivatkozni az autonómiával szemben, addig amíg írásba nem foglalják a magyarság önrendelkezési jogának szabad gyakorlását , addig az elszakított magyar nemzetrészeknek nincs meg az önrendelkezési joguk. Az egyén szabadsága nem szavatolja egy népcsoport, nemzetrész szabadságát . 3. A "kis nép ,kis nemzet vagyunk" elhintett nemzettudatot romboló szlogen abszolút nem igaz, hisz csak 5 nagyobb ország, és 5 nagyobb nemzet létezik az EU-s országokban .Senkinek ne higgyjük el azt, hogy csúszómászó rabszolgaként kell viselkednük ahhoz ,hogy Európa "befogadjon", el kell feledtetni az emberekkel a kis nemzet vagyunk szlogent. 4.Ne feledjük, a magyar autonómiák gyűrűjének létrehozása a jelenlegi országhatárok körül ( erdélyi,felvidéki,kárpátaljai,délvidéki) a nemzet határokon átívelő kulturális - gazdasági egyesítésése felé a legelső lépés , a teljes magyar identitástudat eléréséhez a kettős állampolgárság intézményének bevezetése szükséges. 5. a több hivatalos nyelv alkalmazása egy országban szintén nem kuriózum, mert rengeteg példa van rá az EU-s és nem EU-s országokban is, ez is természetes dolog, ugyanis hasonló lélekszámú országokban mint Szlovákia több hivatalos nyelv létezik ( Belgium, Finnország, Írország, Luxemburg, Svájc, Olaszország), így a magyarok Szlovákiában (vagy a többi elszakított területen )  nyugodtan kérhetik a magyar nyelv hivatalossá tételét, hisz ezekre van analógia az EU-ban és azon kívül is. A szlovák nyelvtörvény diszkriminatív ( ne csak a helységnévtábla mutassa, hogy magyarok lakta településről van szó, hanem például az orvosi rendelőben vagy hivatalokban is kétnyelvű feliratok legyenek, a posta is kézbesítse a magyarul címzett leveleket és a hivatalokban az ügyintézés nyelve, a nyomtatványok is legyenek kétnyelvüek, a minisztérium fogadja el magyar területröl a magyar nyelven írt dokumentumokat, ha nem tudják hogyan kell megvalósítani menjenek el 5 milliós Finnországba , ahol 300 ezer svéd él , tanulhatnak tölük. 6. Az EU vizsgálja felül a Benesi dekrétumokat, hisz még mindig érvényben vannak, egy részüket bizonyos esetekben alkalmazzák (kárpótlás, autonómia ellen) ez ellentétben áll sok nemzetközi emberjogi alapokmánnyal , sőt az EU alkotmányával is szemben áll ! Ez nem lehet akadálya az autonómia létrehozásának Felvidéken ! Erdélyben  népszavazással kéri a székely-magyar nemzet a Székelyföldi Autonómia létrehozását, ez is természetes igény.Dévidéken  évtizedek óta küzdenek az autonómia megvalósításáért mégis mindig van valamilyen ok, ami miatt elodázzák és időhúzással folytatják a további asszimilációt "területrendezés", diszkriminatív törvények révén. http://www.geocities.com/thunsor/tudatosasszimilaciospolitika.pdf  www.atrocitasok.atw.hu  7. Még egyszer mondom, a magyar autonómia iránti igény nem valami rendkívüli, nem egyedülálló kérés, hanem természetes követelés, már jóval korábban meg kellett volna tennünk ! Ha bátrabbak és egységesek lennénk, akkor tudnánk, hogy ez a minimum, akár kérhetnénk a Trianon - Párizs-i döntések  felülvizsgálatát is az ENSZ-töl, mint ahogyan ezt mások megtették már helyettünk (IPHJ,UNY) a  mi támogatásunk nélkül, mint ahogyan más nemzetek is éltek már ezzel a lehetöséggel, és saját érdekükben kihasználták eredményesen. Az elévülési idö 100 év. A 85. évnél tartunk. Az asszimiláció folytatódik. 3,5 millió magyar került népszavazás nélkül idegen uralom alá a hivatalosan meghirdetett békeelvekkel szemben. Mivel az elmúlt 50 évben a magyar egység teljesen darabokra hullott ez utóbbi kérdés hivatalos körökben egyáltalán fel sem merült és sajnos a magyarság többsége is beltörödött a helyzetébe. Tudjuk az 1989. utáni magyar kormányok nem támogatták mind a mai napig még a területi autonómia-törekvéseket sem, beleértve minden kormányt.  Most a cél az lenne, hogy végre hivatalos magyar kormánykörök is és maga a magyar parlament is támogassa a magyar autonómiák létrehozását, akár nemzetközi porondon képviselve az ügyet a külhoni magyarság képviselöivel együtt. Kampányszerüen fel kell hívni a figyelmet a teljes önrendelkezési jog gyakorlásának lehetöségére a külhoni magyarság körében is. Felül kell emelkednünk a pártérdekeken, ez a nemzet megmaradásának kérdése. 8. a nemzetközi jog melletünk áll ( Helsinki záróokmány, Hágai Ajánlások, Európai Tanács ajánlások, ENSZ Emberjogi Bizottság ajánlások, sőt a Trianoni diktátum mellékletében csatolt külön dokumentumban is szerepel az autonómia létrehozás lehetősége,melyet a kisantant országai mind aláírtak ) csupán az akarat hiányzik hozzá, a jogi hátteret illetően lásd a kisebbségi dossziét: http://www.geocities.com/hunsor/pdfdokumentumtar.htm?200516   A nemzetközi jog a névhasználatról: Személy- és helynevek kérdése egy nem hivatalos nyelvet beszélô kisebbség esetén. http://www.geocities.com/thunsor/kisebbsegijogokanemzetkoziben.pdf  "Ez a jog egyértelmûen ismert a nemzetközi jogban, mint a magán- és családi élethez való jog része.5 Valószínûleg az etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak is része a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikkelye alapján. Emellett egyre több olyan nemzetközi és regionális szerzôdés és más dokumentum tartalmazza, amely a nemzeti, nyelvi vagy etnikai kisebbségekkel foglalkozik.6 Egyik állam sem tilthatja meg senkinek sem azt, hogy olyan neve vagy vezetékneve legyen, amely nem a hivatalos nyelven van, vagy amelyet nem tartalmaz egy elôírt lista. A nevek és a vezetéknevek azonosítanak valakit a családján vagy közösségén belül, s így a magán- és családi élet elválaszthatatlan részét képezik. Amikor néhány évvel ezelôtt Bulgáriában betiltották a török neveket, vagy amikor Szlovákia megpróbált bizonyos neveket vagy vezetékneveket magyar származású polgáraira ráerôltetni, az ellenkezett a nemzetközi joggal. Ez nem egy új kollektív jog, amellyel csak bizonyos csoportok rendelkeznek, hanem alapvetô egyéni, emberi jog, amely már része a hatályos nemzetközi jognak." Tehát a magyar nök családnevei után a hivatalos érintkezésben az -ová végzödés odaírása, torzítás, etikátlan, törvénytelen és  ezzel családnév hitelességét elveszíti. Nemzetközi kisebbségi jogok: http://www.geocities.com/thunsor/kisebbsegijogokanemzetkoziben.pdf   Hágai ajánlások : http://www.geocities.com/thunsor/hagaiajanlasok.pdf   Az autonómia és az új világrend:   http://www.geocities.com/thunsor/autonomiaesazujvilagrend.pdf   Mire jó az autonómia- az autonómiák története a történelmi Magyaroszágon http://www.geocities.com/thunsor/mirejoazautonomia.pdf    összeállította : nemzetidal.gportal.hu szerk                                                                      A délvidéki magyarság tudatos szerb asszimilációja Trianontól napjainkig. Milyen a jó autonómia? Nemzetegyesítés ma. Az áttekintés a két lenti linkre rákattintva tanúskodik a délvidéki magyar múltról és a jelenröl. Az asszimilációs politika lehetetlenné tételének egyik hatékony formája az autonómia létrehozása. Kár, hogy a magyarországi politikusok nem olvasnak ilyen konkrét történeti áttekintéseket, mint az alábbi, a svédországi magyarok HUNSOR honlapján megjelent írás. Ilyen áttekintés más régióról is létezik, sokkal bővebb formában is, elég elolvasni Dr.Ádám Sándor Erdély sorsa című munkáját, ahol végigfut a megoldást és megbékélést hozó lehetőségeken is, de említhetjük a Felvidék vonatkozásában a Mayer Judit szerkesztésében megjelent Edvard Benes elnöki dekrétumai avagy a magyarok és németek jogfosztása ( magyar és német nyelven íródott könyv) vagy Duray Miklós könyveit is, de Janics Kálmán A hontalanság évei is a felvidéki magyarság tragikumáról, asszimilációjáról szól. Az asszimiláció nyilvánvaló legárulkodóbb jelei a statisztikák, a magyarság fogyásának a biológiai határokon túlmenő adatai és itt utalnék Lökkös Károly :Trianon számokban című könyvére vagy a fentebb említett szerzők munkáiban megjelent nyomasztó számokra: pl.az erdélyi magyarság lélekszáma 1992 és 2003 között a románok által teremtett diszkriminatív politika miatt 200 ezerrel csökkent, ez a szám háborús viszonyokra emlékeztet,mindemellett a románok száma ugrásszerűen nőtt. Ez vonatkozik más nemzetek fiaira is Erdélyben, a szászokat egyszerűen pénzért eladták a németeknek a kommunista diktatúra idöszakában. Az 1910-es 1920-as években Pozsony közel 80 ezer lakosából csak 14,8 % volt szlovák, most már magyar szót csak igen ritkán lehet hallani a város utcáin. Csehszlovákiához 1 069 880 magyar anyanyelvű ember került 1 694 424 szlovák, 260 448 német és 431 796 rutén mellé, ez Szlovákiában 30,32% magyart, 48,17% szlovákot, 12,28 % rutént és 7,4% német ajkú embert jelentett. Csehszlovákiában az ún.többségi csehek számaránya is 50% alatt volt ( 48%), milyen többségi nemzetről beszéltek itt ? Szlovákiában a "nemzeti kisebbségek" aránya 52,3% volt, a szlovák "többségé" pedig 47,7% volt.  A mai arányokat ismerjük,szlovákok 90%, a magyarok 10%-ot képviselnek, a magyarok száma felére csökkent a szlovákoké megháromszorozódott. Ez biológiai képtelenség ennyi idő alatt,csak asszimilációval történhetett. Tisztázzunk két kifejezést, negatív jelzőként mindig megbélyegeznek minket a volt kisantant országainak politikusai, nemzeteinek fiai már akkor is ,ha meghallják a Trianon vagy autonómia kifejezést. Ez a két bélyeg az irredenta és revizionista kifejezés. Részlet Ádám Sándor Erdély sorsa című könyvéből: "Az irredenta szót nem mi találtuk ki,hanem az olaszok.Területi követelést jelent. Ennek hangoztatásával ők nyertek Ausztria ellen Tirol vonatkozásában és Románia is Oroszországgal szemben Besszarábia vonatkozásában. Az olaszok és románok tehát nálunk korábban voltak irredenták. A másik szó a revizionista. Ha valaki ellenőrzi (revidiálja) az elvégzett munkát vagy igényli annak ellenőrzését (revízióját) és az észlelt hiba helysebítését, kijavítását kéri az a világon a legtermészetesebb igénnyel lép föl. Nem tehetünk arról, hogy a szomszédos országok korántsem tiszta lelkiismeretű politikusai fülében a revízió szó hallatán föltámad a bűntudatuk és annak nyomasztó terhét az álaluk megkárosítottra hárítják vissza. Akinek rossz a lelkiismerete azt az igazság feldühíti, mert nincsen rá ellenérve. A Versaillesben rákényszerített igazságtalan békefeltételek ellen Törökország tiltakozott, annak revízióját kérte és nyert. A II.világháború után Bulgária is revíziót kért Romániával szemben Dobrudzsa ügyében és Németország is Franciaországgal szemben a Ruhr-vidékre. Mindhárom ország revíziós igényét alaposnak találták és az igénylők a vitát megnyerték.Valamennyi ország nyert azáltal, hogy irredenta volt és revizionista abban a politikai légkörben. Hát csak nekünk magyaroknak kell az idők végtelenjéig mindenki véletlen vagy szándékos hibáját anélkül elszenvednünk, hogy szóvá tennénk? Nem ! A velünk szemben elkövetett igazságtalanságokat is a világ elé kell tárnunk.az elkövetők, a nagyhatalmak és világszervezetek megértését és segítségét kell kérnünk ! " Horthy Miklóst a két háború között két cél vezérelte: a csonka-ország talpraállítása a vesztes háború és trianoni tragédia után és a magyarlakta területek békés revíziójának megvalósítása. A jelenlegi politikai helyzetben a teljes jogú, területi elven müködö magyar autonómiák megvalósítását kell célul kitűzni a kettös állampolgárság intézményének bevezetésével együtt a külhoni magyarlakta területeken - Erdélyben , Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken is-, mivel mindkettöre számos jó példa van Európában. Az autonómia  már egy kitaposott út. Az autonóm tartományok kapcsolata a magyar kormánnyal és állammal is önállósulna, függetlenebbül dönthetne a külhonba szakadt magyarság saját sorsa felöl saját szülöföldjén. A kettős állampolgárság bevezetésével végül megteremtődhetne a nemzet határok fölötti egyesítése. Ez a két dolog , a tényleges és teljes önrendelkezést biztosító magyar autonómia és a kettős állampolgárság intézményének bevezetése együttvéve azt eredményzené, hogy úgy gazdasági, mint kulturális vonatkozásban megtörténne a nemzetegyesítés békés úton anélkül, hogy a határokat módosítanák. Mindez a gazdaság, a magyar kultúra, az oktatás és az életszínvonal emelkedéséhez vezetne az egész régióban és nem utolsósorban a nemzetek közötti megbékélést szolgálná és nagy mértékben segítené "trianon szindróma" betegség következtében kialakult szenvedö magyarság serbeinek gyógyulását. Az önálló autonómia népszavazással dönthetne nemzetstratégiai kérdésekben is, például ha az IPHJ petícióját úgy a magyar kormány, mint a külhoni magyarság saját tartományi képviselete,azaz  autonómiák is támogatnák egy pozitív elbírálás esetén a panaszoknak ,sérelmeknek helyt adó ENSZ határozat komoly nemeztstratégiai fejleményekhez vezethetne, a kárpótlástól kezdve a határmódosításig bezárólag.  Dél-Tirol élő példa a jól müködö autonómiára a szomszédunkban. Ök annyira állam az államban élnek ( egy kis Ausztria Olaszországon belül), hogy nem tartják szükségesnek a határmódosítást, az Ausztriához való de iure csatlakozást, mert mindenük megvan ami a nemzeti élet kiteljesedéséhez és otthon maradáshoz szükséges és a határátlépést nem is lehet észrevenni a gyakorlatban,mert a határ két oldalán ugyanazok az emberek élnek, ugyanazok a házak vannak, ugyanolyan feliratokkal, ugyanazon a nyelven beszélnek és írnak a boltokban és a hivatalokban, iskolákban is. Ha ilyen autonómiák jöhetnének létre az elszakított magyar területeken, életük jobbá tétele, gazdaságuk felvirágoztatása a saját kezükben lenne és a magyar-magyar politikai határok a valóságban spontán eltünnének. Lehet hogy ettöl félnek a többségi nemzetek fiai? Talán ismét összekovácsolódik a magyarság? Miért baj ez?  Nem kell messzire mennünk, nem kell tengerentúli járatokra ülnünk és ülniök a környezö országok lakóinak, hogy lássanak "csodát", de nem is csodát, hanem a tiszta valóságot. Ha erre nincs hajlamuk, akkor nézzék meg a dél-tiroli és svájci emberek hivatalos okmányait, azt, hogy milyen nyelven íródtak és azt, hogy hány nyelven lehet kitölteni ezeket. http://www.geocities.com/thunsor/tudatosasszimilaciospolitika.pdf http://www.atrocitasok.atw.hu/ Léteznek autonómiák az EU-n belül és kívül is ! Ki képviseli a területi autonómiák érdekeit az Európai Parlamentben? Az Európai Népek Demokratikus Pártja- Európai Szabad Szövetség ( DPPE-EFA ) és nem a Szocialista Frakció sem pedig az Európai Néppárt. Egyetlenegy magyar képviselö sem tagja a DDPE-EFA- nak. Egy rövid híradás a csatlakozás elötti 2003-as közgyülésröl,melyet Szardínián tartottak  Democratic Party of the Peoples of Europe - European Free Alliance (DPPE-EFA) Európai Népek Demokratikus Pártja - Európai Szabad Szövetség Időpont: 2003. 06. 26-27. Helyszín: Alghero - Szardínia A Magyar Föderalista Párt megfigyelői státuszából kifolyólag részt vett az EFA általános konferenciáján, ahol a flamandok, walesiek, katalánok, galíciaiak, andalúziaiak, szardok, savoiaiak, bretagneiak, elzasiak, baszkok, morvák, erdélyiek, frízek, oxcitániaiak, dél-tiroliak, szlovénok, mallorcaiak, korzikaiak képviselői vettek részt. E népek szolidaritást vállalnak egymásért és általunk, a MFP által a felvidéki magyarságért is. Többük tragikus történelme, pusztulása és elnyomatása intő példa lehet számunkra. Az EFA általános konferenciájára Olaszország legnagyobb szigetén került sor. Szardínia, mint autonóm közigazgatási egység létezik Olaszország fennhatósága alatt. Ennek ellenére ugyanolyan nehézségekkel küzd, mint a mediterrán szigetvilág nagyon sok területe. Ennek apropóján kerülhetett sor erre a konferenciára. Egy teljes nap lett szentelve (06.27.) a Baleári-, Kanári-szigetek, Ciprus, Szardínia, Korzika és néhány görög sziget jogállásanak, közigazgatási problémáinak, autonómia- és függetlenségi kérdéseinek. Megállapítható, hogy a globalizálódó világban egyre inkább egy kemény reakció kezd kiválasztódni még az ilyen preferált, magas kulturális és anyagi szinten lévő helyeken is, ahol egyre inkább a lokálpatriotizmus egyfajta szigetvilági nemzeti identitást alakított ki a globalizmus ellenválaszaként.Megdöbbentő volt szembesülni a szardok nemzeti identitásának markáns megjelenítésével, amely megnyilvánult hagyományaik, népi kultúrájuk (tánc, ének) s mindennapjaik megélésevel. Többségben kikérik maguknak, hogyha őket olaszoknak nevezik. A konferencia első napján (06.26.) az EFA stratégiai kérdéseiről volt szó az EP- választások jegyében. Megállapítható, hogy nagy kihívást jelentenek az EFA számára az EP-i választások, hiszen a csatlakozandó országokban a kormánypártok közül, de a parlamenti pártok közül sincs képviselet az EFA-ban.Ez azt eredményezheti, hogy az EP-választások után lecsökken az EFA képviselete az Európai Parlamentben. Ezért rendkívül fontos, hogy a csatlakozandó országokban élő nemzetrészek ne a Szocialista Frakcióban, se a Néppártban ne keressenek jogorvoslást diszkriminációjukra, hiszen azon frakciók pártjai a domináns nemzetek európai törvénycsinálóinak lobbipártjai, akik a nemzetállamok Európáját akarják megteremteni, ahol a népek, nemzetrészek önrendelkezési jogait nem veszik figyelembe. (Ha a felvidéki magyarságot hathatósan akarta volna az MKP képviselni az EU-ban, már rég az EFA-ban kellett volna eredményesen kiállnia - de ők ehelyett másodhegedűsként szolgálnak a fent említett két frakció egyikében, a Néppártban.) Rengeteg beszámoló hangzott el a résztvevő pártok részéről. Ezután alapszabály-módosításra került sor, amelyben az anyagi elosztás mértékét is koordinálták. Meg lett tárgyalva és tudomásul lett véve az EFA részéről Mr. Neil McCormick skót illetőségű uriember tolmácsolásában az Európai Konvent jelentése, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy nem kezeli következetesen s elővigyázatosan az európai népek, nemzetek, s nemzetrészek egyenjogú, egyenrangú, diszkriminációmentes együttélését. A Magyar Föderalista Párt számára e konferencia egy újabb lépést jelentett a teljeskörű tagság elnyeréséhez, amelyet a sziléziaiak, mint a csatlakozandó országok közül az első nemzetrészt képviselő párt e konferencián nyert el. Mihajlovics József, a konferencián elhangzott beszéde    Az utolsó írás forrása: Magyar Föderalista Párt (Felvidék)